Burokban

Az IDŐ, melyről az előző postban is szóltam, robog. Egy év múlva szeretnék úton lenni (vagy már éppen a végefelé...), itt az idő tehát, hogy az odavezető út fizikai részét is megkezdjem. Az elmúlt hetekben újrakezdtem(tük) a túrázásokat. Először csak egy "szűk" 6-7 km-es kört tettem a lakókörnyezetemet ölelő bakonyi erdőségben, majd a "szokásos" Gaja völgy következett. Szívesen nosztalgiáztam ott, mivel a Francia útra készülve sokszor jártam be a Vaskereszt-Ádám-Éva fa-Vasutaspihenő háromszöget. A Pireneusokban - úton a Lepoeder hágóra - melegséggel gondoltam erre az edzőterepre.

Az elmúlt hétvégén családi kirándulást tettünk a Vértesbe, bár az idő nem volt igazán kedvező, de a 6 km után még maradt erő a csókakői vár meghódítására is.

Ezek az utak nagyon jó hatással voltak rám, így újra feléledt bennem egy régi nagy kihívásra való válasz "kényszere".
A Burok völgy!


Ez a természeti tünemény a Bakonyban található, Bakonykuti, Isztimér vagy Kisgyón lehet az indulási pont.
Lássuk, mit is ír erről a csodáról a Wikipédia:

"A Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti jelenségeket mutató természetvédelmi területe. Környezetétől eltérő klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik.

Fekvése
A Burok-völgy Fejér és Veszprém megye határánál a Keleti-Bakonyban, a Tési-fensík közepén található. A mintegy 12 km-es főága Királyszállástól Bakonykúti községig terjed. Számos mellékvölgyeivel több, mint 25 km-t tesz ki az 50-90 méter mély, sok helyen függőlegesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok. A völgy-fő és a végpont szintkülönbsége kb. 200 m. Évszázadokon át királyi vadászterület volt.

Kialakulása
A Burok-völgy kanyon jellege egyes elmélet szerint nem folyóvízi erózió eredménye, hanem hasadásos eredetű. Eszerint a felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott. A nem mindennapos völgy-képződés eredményezte a ritka sziklaformákat.
Ezt az elméletet azoban cáfolja, hogy a völgy oldalában lévő kőzetek dőlési iránya nem felel meg a hasadásos elmélet teljesülése során "elvárható" dőlési iránnyal, illetve az, hogy a tektonikus völgyek általában egyenes lefutásúak. A Burok-völgy ezzel szemben erősen meanderező jelleget mutat. Ez utóbbi a Bakonyban gyakori átöröklött (epigenetikus) völgy egyik tipikus jellemzője. Ez alapján a völgy a következő módon alakulhatott ki: a középidei kőzetképződés utáni időszakban, melynek során a völgy alapkőzete, a fődolomit is kialakult, a Tési-fennsík a környezetéhez képest még alacsonyabban helyezkedett el, tehát medence jellegű volt. A magasabb peremterületeiről az oligocénben és a miocén elején dél-nyugati irányból egy folyóvíz szállította hordalékát (csatkai formáció) és töltötte fel vele a medencét. Később a terület emelkedésnek indult (tehát a morfológia megfordult, a korábbi peremterületek kerültek mélyebbre), melynek során a kavics lepusztítása után a folyó bevágta medrét a fekükőzetbe -- azaz a völgy átöröklődött. Ez a folyamat még ma is tart, bár a folyóvíz hiánya miatt igencsak lassú. A völgy már kialakult, amikor a Pannon-tó elöntötte a mai Kárpát-Medence nagy részét, ez a terület azonban minden bizonnyal szigetként emelkedett ki belőle. Ezt bizonyítja többek között, hogy a közeli, mélyebben fekvő Bakonykúti-medencébe nem fut bele, hiszen már korábban kialakult. (A Bakonykúti-medencében édesvízi mészkő található, ami sekély, lagúnás tengerben, azaz tóban jött létre, tehát ez a Pannon-tó "gyermeke".) Feltehetően az egyik legöregebb bakonyi szurdokról van szó, a völgy szokatlanul magas fala is ezt jelzi.

Barlangok
A Burok-völgyben és a mellékvölgyekben eddig 42 barlangot sikerült feltárni, ezek keveredési korrózió során alakultak ki, de a fagy munkáját sem szabad figyelmen kívül hagyni. Többnyire kicsinyek, átlagos hosszúságuk az 5-8 métert éri el. A legnagyobb barlang a Bükkös-árok mellett található Ruska-zsomboly, melynek hossza 73 méter, mélysége pedig 21 méter.


Növény és állatvilág
A völgy hőmérséklete hűvösebb, benne több a pára, mint a vele szomszédos fennsíkokon. Ennek köszönhető, hogy növényvilágában a jégkorszakok óta fennmaradt ritka növénypéldányok is előfordulnak, mint például havasi hagyma, cifra nádtippan, fürtös holdruta stb. Több mint 200 madárfaj is megfigyelhető, amelyek egy részének fészkelőhelyet is nyújt e táj. Földtani és növénytani ritkaságai miatt a nehezen járható Burok-völgy 1260 ha-ját 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A védett területen belül erdőrezervátum található. A természetvédelmi területről eddig 63 védett és 2 fokozattal védett növényfaj, illetve több mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték. A védett terület igazi értékét azonban nem csak az jelzi, hogy mennyi ritkaság található itt, hanem a Magyarországon talán egyedülálló ősállapotban lévő természetes erdő, melyben - többek között - a természet regenerációs folyamatai tanulmányozhatók.

Turistautak
A völgy jelentős része turistautakon bejárható. Egy része nehezen járható (főként a kidőlt fák miatt), viszont a völgy annyira szűk, oldalai pedig annyira meredekek hogy eltévedni sem lehet. Mivel Természetvédelmi terület, ezért az ösvényről tilos letérni! Az ide vetődő turistáknak nyáron érdemes komolyan odafigyelni és felkészülni, a magas páratartalomra. Emiatt és a komoly terepi nehézségek miatt tekintélyes mennyiségű vizet célszerű fogyasztani. A rengeteg akadály miatt nagyon kell figyelni arra, hogy hova lépünk, ugyanakkor érdemes nézni mindazt a szépséget, érdekességet, különlegességet, ritkaságot és azokat a barlangokat, amit ez a völgy rejt. A barlangokhoz nem vezet jelzett út, viszont ott lapulnak, általában elég magasan."

Szóval ezt az úticélt jelöltem ki magamnak vasárnap, és "Caminos" szerelésem felöltve nem sokkal 9 óra után nekivágtam Bakonykuti templománál a régi kihívást jelentő útnak.

Az első szakasz könnyű - szántóföldekkel szegélyezett - lankáson vezetett, és szinte észre sem vettem, hogy kerültem a falu szintje fölé. Visszatekintve szép kilátás nyílt a Baglyas hegyre, továbbhaladva a másik oldalon tisztán láthatóvá vált a Vértes alatt meghúzódó Mór városa.

Egy-másfél óra múlva felértem a völgy bejáratához, ahol valami furcsa borzongás futott át rajtam.

Itt már nincsenek kitaposott széles "nyomsávos" utak, itt maximum egy méterig látod annak a néhány megszállottnak a nyomát, akik szintén úgy gondolták, hogy szükségük van erre a különleges útra...

Egyedül voltam a szurdokban, mely szinte érintetlen természetnek látszott. Embernyi fehér ernyős virágú növények, csalánok, kidőlt fák és legurult szikladarabok állták utamat. A bedőlt famatuzsálemeken háromféleképpen lehetett túljutni: alatta (persze, hogy felakad a hátizsák), felette (persze, hogy előreránt a hátizsák)  és a kidőlési ponton (fenn a hegyoldalban) történő megkerüléssel.

A második óra végén meglepődve konstatáltam, hogy óránként egy kilométeres sebességgel haladok. Gyors fejszámolással rájöttem, hogy gond lesz a nap végével, ha csak ennyire telik az erőmből. Szerencsére az út egyharmada után kicsit jobban járhatóvá vált a vízmosás, így végül is fél hatkor ismét a templomnál hagyott autómnál voltam (az utolsó kilométer erősen hasonlított a Caminos rosszabb pillanataimhoz).

Huszonnégy kilométert tettem meg - kemény körölmények között. Bár kicsit még most is érzem az izmaimban, azt gondolom, hogy jó alapozó volt a Camino Primitivóhoz, mely zömében hegyek között vezet.
...és én nagyon szeretem a hegyeket!

Buen Camino az ÚTon levőknek

AZ IDŐ

Otthoni és baráti beszélgetésekben sokszor kerül elő, hogy "olyan gyorsan mennek a napok...mintha felgyorsult volna az idő múlása". A felgyorsult idő más-más hangsúllyal kerül szóba a különféle korosztályoknál, a különféle hittel illetve ésszerű vagy (szinte) ésszerűtlen magyarázatokkal bíró beszélgetőtársaknál.

Egy dolog azonban mégis csak közös nevező az eképpen érzők között: a kor.  Ezért is hatott rám különösen a következő írás, mellyel a népszerű közösségi portálon találkoztam. (A hatvanas években megért gyermekkorunkban el nem tudtuk volna képzelni a "facebook" vonzását...ma pedig rendszeresen benézünk...mire várunk?)

Szóval mi -  ötven felettiek - nosztalgikusan tekintünk vissza...lássuk hát a közvetlen utánunk jövőket:

A MI korosztályunk

Tudjátok hogy mi "Hősök" vagyunk?! Akik a 80-as évek előtt születtek, azok valódi Hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. 

De tényleg! Gondolj csak bele, 1980 előtt születtünk, kész csoda hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági öv sem nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén kinyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és amikor biciklizni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az sem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Én sokáig kevertem a szódavízzel. Szúr szúr. 

Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen ki!!! Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejthették hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenesági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele. 

Étkezési szokásaink Sóher Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét. Gondoljunk a zsíroskenyérre, a kolbászra, a disznósajtra, (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára, ( ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D, és E vitamin, viszont Bedekonak hívták, és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét meg kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a még éretlen gyümölcsöt. 

Volt néhány barát aki ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg spectruma (az valami számítógép volt), de szó sem volt playstationról, nintendoról, 64 csatornáról, műholdról, kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, surrond soundról stb... Viszont voltak barátaink!!!!!!!!!!! !! Olyanok akikkel találkoztunk kint az utcán, focipályán vagy a pingpongasztalnál, vagy, ha mégsem, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket. Nem vittek és nem hoztak a szülők. Mégis itt vagyunk! Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és mégis itt vagyunk! A szerelmet nem brazil szappanoperából tanultuk, csak egyszerűen megéltük. 

Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sosem akarnánk megállni. Nekünk a szexhez nem kellett pornófilm, szexújság, de még szálloda sem. Akkor és ott csináltuk, ahol lehetőség volt rá, és, ha valamit rosszul csináltunk, vállaltuk a következményeit és újra próbálkoztunk.

Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le késsel, nem pereltük be és nem panaszkodtunk otthon, nehogy kapjunk még egyet. Ismertük a törvényt és, ha vétkeztünk, a szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk mit jelent a kötelesség, bűntudat, felelősség, boldogság. 

Ismertük e szavak mélységét. 

Ezek voltunk. Hősök? Talán. Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mai fiatalok értetlenül mosolyognak.

És mi?  Ötvenesek, hatvanasok.... 

Buen Camino az ÚTon levőknek!