EL CAMINO spanyol kifejezés - jelentése: AZ ÚT

Mindenki úton van: megszületünk, meghalunk és közben úton vagyunk. Úton van a 80 éves parasztbácsi, aki sohasem hagyta el a faluja határát, és úton van a világutazó, aki reggelente azon töpreng, hogy éppen melyik városban ébredt. Ezekről az utakról nem készíthetők még GPS segítségével sem térképek, ezek az utak belőlünk indulnak és hozzánk érkeznek. És az úton alakulunk, változunk, sírunk és nevetünk, szeretünk és gyűlölünk, erősödünk és gyengülünk, sebeket adunk és kapunk, haragszunk és megbocsájtunk...

Vagyunk néhányan (már ami a világ népességéhez viszonyított arányt jelzi), akik úgy érezzük: be kell járni egy másik utat is, ami fizikailag is jól behatárolható - ez az út az

EL CAMINO


2011. nov. 18.

Ördögi hetekre ördögi hónapok...

Keserédes összejövetelen voltam az este...akik ott voltak, mindannyian közelállnak a szívemhez...sok-sok év együttmunkálkodása köt össze bennünket...ahogy fogalmazni szoktam: nyugodtan hátat merek fordítani Nekik, ugyanazok a reakciók várhatók, mint szemben.

Mitől volt nehéz az esti találkozó? Az elmúlt hét első napján a munkahelyem frissen kijelölt ifjú vezetője kezembe adta a felmondásomat. Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy meglepetésként ért. A nyár végére már "elfogytak" előlem a nálam idősebb vezetőtársak - nem kellett nagy kalkulációs készség, hogy lássam: én következem. Ezért is gondoltam úgy, hogy felajánlom a közös megegyezéses távozást. Ez szeptember közepén történt. "nem, szó sincs a távozásodról, számítunk  szaktudásodra - fejlesztői és tanácsadói területen szeretnénk kamatoztatni a tapasztalataidat". Aztán a térdműtétemet követő betegállomány után egy héttel jött a bejelentés: átszervezés miatt megszűnt a munkaköröm...

Nem, semmi kézzelfogható kifogás nem merült fel ellenem...

Elmúltam 55 éves...ez a fiatalember még meg sem született, amikor én  - az akkori terminológia szerint termeléselőkészítési, a mai szerint logisztikai - területen kezdtem el dolgozni. És szó sincs arról, hogy a "korszerű technika vívmányait" nem voltam képes alkalmazni. Négy hónap tanulás után én vezettem be a cégnél a vállalatirányítási rendszert, amely nyolc éve határozza meg a cég működését.
Persze, öregszünk, és át kell adnunk a helyünket a fiataloknak...mi is szerettük volna minél hamarabb átvenni anno. De meg nem fordult volna a fejünkben, hogy az iskolában tanultak miatt mi többet tudunk.

...és főleg nem inkorrekt módon...

Tegnap este elköszöntek tőlem a volt kollégáim...sokan voltunk...még azok is eljöttek, akik már nem nálam dolgoztak, de jó szívvel emlékeztek az együtt töltött időszakra.

...és voltak néhányan, akikért sokszor kiálltam (tudtukon kívül), ma azonban "cikis" lett volna eljönni...

Folytatni fogom az utamat, ahogy abban a 30 napban is tettem. És másnap mindig új erővel lehet indulni.

Buen Camino az ÚTon levőknek!