Meditáció

Nem vagyok túl jó formában...Nem könnyen kezelhető helyzet, ha az ember fia  több évtizedes becsületes munka után ennek bizonyítására kényszerül. De - talán a Caminonak is köszönhetően - nincs bennem kétség: a munkámat mindig lelkiismeretesen végeztem.
Most - van ennek az őrületnek pozitív kicsengése is - többet tudok lenni a lányommal. Azt hiszem, hogy ennek így kellett lenni!
Amikor a lányom a székesfehérvári főutcán belémkarolt...csicsergett...amikor el tudtam mondani Neki, hogy nem minden kéregető élősködő...amikor elfogadta, hogy apa pénzt ad a hajléktalannak...nos...akkor kerültünk egy új dimenzióba...
Ő még nem tudja, hogy milyen könnyű a pálya szélére kerülni...pedig csak néhány hétre (hónapra) vagyunk sokan ettől...

Keresem a pozitív gondolatokat...

Éppen a lányom nevesítette számomra a következő énekesnőt...

ADELE

a név beült az emlékezetembe...nem gondoltam volna, hogy rövidesen "valóban" találkozom Vele:

"Nagyjából 1 százalékkal több album fogyott 2011-ben a legnagyobb zenei piacon, az Egyesült Államokban, mint 2010-ben. Ez leginkább a brit énekesnőnek, Adele-nek köszönhető, aki 5,82 millió lemezt adott el, több mint kétszer annyit, mint a második helyezett Michel Bublé."

Nos, a hang, az élmény...a lélek a lényeg... azt hiszem, hogy  Őt hallgatva (és a lányomra gondolva) van remény.

Buen Camino az ÚTon levőknek!

Gazdasági- vagy értékválság?

A Kossuth Rádió az ünnep előtti napokban nagy teret szentelt az emberi együttérzésnek, a szolidaritásnak. Így volt ez azon a reggelen is, amikor egy magányos idős nénivel készítettek riportot abból az alkalomból, hogy egy segítő szervezet jóvoltából élelmiszeradományt kapott. A felsorolás szerint az adomány értéke alig haladta meg az ezer forintot, a néni mégis hálásan szólt az adományozókról és arról, hogy nem felejtették el. Sőt! A beszélgetés végén elárulta, hogy nem számított rá, amikor ennyire nehéz helyzet van, és lehet, hogy mások jobban rászorulnak...

Néhány nap múlva elhűlve olvastam egy gazdasági hetilap (HVG) cikkét:

„Ez nem volt egy akkora horderejű ügy, hogy külön kellene emlékeznem, ennél jóval magasabb összegekről szoktam én dönteni, mikor még vezérigazgató voltam” – bizonygatta Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatója a bírónak, miért nem tudja felidézni, milyen körülmények között döntöttek egy 21 milliárdos erőmű-beruházásról, amely az áram-nagykereskedőt beperlő Nád MPS-H Kft.-t is érintette.


Micsoda kontraszt! És mindez egy országon belül. Szinte kikívánkozik valamiféle demagóg megjegyzés, de megpróbálom magamat visszafogni. Nem kell ide demagógia, akinek szeme van, láthatja, hogy minden bajunk innét származik: a nagyságrendi tévedésekből. Aki feljebb van (odajutott, vagy odatették), már képtelen reális értékítéletre. Ez nem csak az egyes emberekre, hanem az országokra is igaz. Amit ma átélünk, amögött az egyenlőtlen erőforrásfelhasználás áll elsődleges okként.

Mert miért is kell például mesterséges szigeteket építeni?


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A Világ-szigetek szigetei még üresen

A Világ-szigetek (The World, The World Island) egy mesterséges szigetcsoport az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj városában, a Perzsa-öbölben. A szigetcsoport háromszáz, különböző méretű szigetből áll, építője az arab tulajdonú Nakheel Properties vállalat.

A szigetek mérete 14,000 m²-től 42,000 m²-ig terjed, egymástól átlagosan 100 méterre helyezkednek el. Elkészültével 232 kilométerrel növelte meg Dubaj tengerpartja hosszát. Megépítésének költsége 14 milliárd dollárba került.

Egy egy sziget ára 15 millió dollártól 50 millióig terjedt, egy szigetet leszámítva, ami 250 millió dollárért kelt el. Az építkezések befejeztével szállodák és luxusvillák épülnek a szigeteken.

Vagy mennyiben tekinthető bármilyen logika mentén igazolhatónak a 672 000 Ft-os kilónkénti ár egy halért? Pedig van ilyen:

Rekordárért, 565 ezer eurónak (csaknem 180 millió forintnak) megfelelő összegért kelt el egy 269 kilogrammos kékúszójú tonhal csütörtökön, az idei év első halárverésén a világ legnagyobb halpiacának számító tokiói Cukidzsi piacon.

Lassan fel lehet tenni a kérdést: találunk-e legalább 10 igaz embert?

Buen Camino az ÚTon levőknek!