A főnix a monda szerint 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, melyik forrásban olvasunk róla). A főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég. A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”." (Forrás:Wikipédia)
Nem vagyok, nem érzem magam Főnixnek...de:
"Megyek-e még a Caminora? Ma egyértelműen úgy érzem, hogy nem! Ennek egyetlen oka van: ez az út nekem akkora élményt jelentett, hogy sem egy másik út zarándoklásával, sem ugyanezen út ismételt végigjárásával nem szeretném befolyásolni ezt a felülmúlhatatlan érzést. Permanens Camino 2010.05.31."
A Francia úton továbbra sem szeretnék mégegyszer végigzarándokolni, de...az idő, a barátok, az ismeretlen zarándokok, az útra készülők mind-mind ébren tartják bennem az UTat. Nem taszítom el magamtól a lehetőséget: egy másik út zarándoklását már elképzelhetőnek tartom...néhány napja megnyitottam magamban az erről való gondolkodást. A Camino Primitivo került közel hozzám:
Látható, hogy ez az út hosszúságában nem közelíti meg a a Francia utat (300 km körül jegyzik a leírások), mégis felkeltette érdeklődésemet. Az egyik ok az ÚT ősisége. Ez egyike a legrégebbi zarándokutaknak. Ma nincs tolongás rajta, könnyű befelé fordulni a napi zarándoklat közben. Ugyanakkor lélegzetelállító tájon vezet át...
Tetszik, lábaimban érzem a hegyek hívását...talán...2012 május vagy június...talán.
Ma nyitottam egy új könyvtárat a winchesteren: Camino Primitivo...a gyűjtőmunka elkezdődött...
Buen Camino az ÚTon levőknek!
