Újra úton

Hát letelt a rám mért kényszerpihenő...ismét úton vagyok - nos még nem a nagybetűsön, de van állásom és néhány napja dolgozom...

Nem volt egyszerű az elmúlt négy hónap...mégis, ha visszagondolok megannyi örömteli dolgot találok benne. Sokat lehettem a lányommal, sűrűn látogathattam szüleimet, és egy kicsit magamra is jutott időm. Sokat olvastam, rendezgettem a családi fotókat és a műtött térdem rehabilitálása is jól sikerült az agárdi gyógyvíznek hála. A főzési hobbym mellé most feliratkozhatott a sütés is, karácsonyra olyan Szent Jakab tortát sütöttem....

Tehát úton vagyok. Szó szerint is érthetem, mert 160 kilométerre az otthonomtól találtam állást...Úgy látszik, valamiért még szolgálnom kell...Így hát hétközben az albérlet, hétvégén az otthon. Furcsa helyzet ez, itt vagyok egy olyan városban, ahol eddig még sohasem jártam, próbálom megismerni - talán megszeretni. Igen, fiatal korban természetes, hogy "világot látni megy" a pályakezdő...na de az én koromban? Mégis, inkább örülök a lehetőségnek. Olyan munkához jutottam, amit szeretek, amit évek óta gyakorlok, és amiben sok-sok tapasztalatom van. Remélem, hogy meg tudok felelni annak a nagy elvárásnak, ami felém irányul, így mindkettőnk megelégedésére alakulhatnak közös dolgaink. Rajtam nem múlik!

Délutánonként próbálom egyre otthonosabbá tenni a bérleményemet - természetesen először a technikai eszközöket helyeztem üzembe. Még nincs netem, de az okostelefonom kapcsolatán keresztül már netezni is tudok (ugyan kissé korlátozottan, de legalább van).

És hallgatom a zenéket...ma már inkább a kevésbé harsányat - inkább az elgondolkodtatót. Lassabban élem az életem, több mindent látok, mint rohanva. Már keresem a fotótémákat - javul az idő, és végigfotózom a környéket.

Leonard Cohen: Old Ideas  lemeze forog sokat mostanában.

Hallgasd meg...

Buen Camino  az ÚTon levőknek!