Segéderők

Az állóképesség megteremtése nekem nem ment egyik pillanatról a másikra. Öt évvel ezelőtt tettem le az utolsó cigarettát, harminc évig füstöltem. Egy időben szerettem futni, de egy keresztszalag nyúlás után ez is abbamaradt. Tehát adva volt egy kellően edzetlen, majd' félszáz éves túlsúlyba hajló alkat.
Finnországban láttam először nordic walking bottal gyalogló embereket, nálam idősebbeket és fittebbeket. Megtetszett a dolog, és elkezdtem a gyaloglást. Vagy két hétig nem értettem, hogy mi a jó ebben...Aztán rájöttem, hogyan kell jól használni a botokat, és egyértelművé vált az előnye. Sok kört róttam a lakóhelyem környékén - először általános megdöbbenést okozva, mivel hiányolták alólam a sítalpakat :-)

Minden csoda három napig tart, abbamaradtak a beszólások, én pedig élveztem, hogy saját sportom van, amit örömmel és könnyen végzek. Ráadásul rövidesen elkezdtem érezni a sport áldásos hatását: egyértelműen javult az állóképességem. Tehát az elsőszámú segéderőm a nordic walking volt.

Bizonyára többen találkoztak azzal a kellemetlen reggeli, vagy éjszakai élménnyel, hogy izomgörcs szakítja meg a pihenést. Utánnaolvasva a dolgoknak, arra a következtetésre jutottam, hogy pótlólagos magnéziumbevitelre van szükségem. A kereskedelemben számos ilyen lehetőség van, én a pezsgőtablettát választottam.

Rövid idő után elmaradt a kellemetlen éjszakai látogatóm, tehát sikeres a terápia. Ez évekkel ezelőtt volt, azóta is napi rendszerességgel használom - ezzel indul a napom. A Caminora tabletta formájában viszem, hogy reggel egyszerűbb legyen a bevétele.
A magnézium a második számú segéderőm.

Fájdalmas, a testet és lelket megviselő műtéteken mentem keresztül 2008 végén. Ekkor találkoztam egy orvossal, aki beszélt a táplálkozás élettani hatásairól, a sok "műkaja" által okozott problémákról. Elmondta, hogy bizonyos nem kívánt folyamatok a szervezetben megállíthatók, sőt akár vissza is fordíthatók megfelelő táplálkozással. Ezután nagyon odafigyeltem arra, hogy mit eszem. Sűrűn iktatok az étkezésembe halat, párolt zöldséget, barnakenyeret, gyümölcsöt,salátát. Odafigyelek a napi folyadékmennyiségre. Bevezettem a heti két müzlireggelit.

Ez valódi gabonamagvak és aszalt gyümölcs keveréke - tejjel felöntve. Naponta iszom egy palack kaukázusi kefírt.

Valódi feladatot adok így az emésztőrendszernek - így kénytelen funkcionálisan jól működni. Egy év tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy igaza volt az orvosnak - közérzetileg (is) jól vagyok.
Tehát a megfelelő táplálkozás a harmadik segéderőm.

Az útra készülődve az elmúlt ősszel átgondoltam, hogy mire lenne szükségem még. Arra a következtetésre jutottam, hogy valamiféle olyan multivitamin, ami nyomelemeket is tartalmaz nem tenne rosszat. Tulajdonképpen ezeknek a szereknek a hatását nem érezzük, de az egyes alkotók hiánya problémákat okozhat.

Ez lett a negyedik segéderő, ami ha szükséges besegít, ha nem akkor nem okoz gondot a jelenlétével.

Már említettem a keresztszalag nyúlásomat. Életünk során számos kisebb-nagyobb rándulást, vagy megerőltetést átélünk. Ezek elmúlnak, de hatásuk később fizikai erőltetésre érződik. Én is így voltam, egy-egy hosszabb gyaloglás után elkezdett a bokám és/vagy a térdem "emlékezni" a régmúlt sérülésekre. Ezek klasszikusan szúró éles fájdalmak voltak, mintha a porcok kenőanyag nélkül mozognának. Erre találták ki a porcerőt, aminek a leírása szerint "hozzájárulnak a normális porcképződéshez, elősegítik a porcok épségének megőrzését és regenerálódását, így az ízületek megfelelő mozgathatóságát."
  

Nosza rajta: novemberben vettem egy 60 darabos kiszerelést, két hónap után meglátom, hogy mire jó... Nagyon jó! Egyértelműen éreztem az áldásos hatást. A flakon kiürülése után mégsem vettem újabbat, mert féláron találtam hasonló hatóanyagú szert a Decathlonban.

Azóta abból is elfogyott egy flakon, abszolút jó hatásfokú. Február végén azt tapasztaltam, hogy a meszesen csikorgó nyakam is csendesedett. Tehát folytatom a szedést az út alatt is.
Ez az ötödik segéderőm.

Azt mondják a Caminót megjártak (és miért ne hinnénk Nekik), hogy a legfontosabb a láb állapota. A talpon levő keményedések, száraz sarok a kiindulása a későbbi szenvedéseknek. Én ennek a problémának a megoldására a Scholl Cracked Heel krémjét használtam/használom.

Gyorsan puhítja a talpbőrt, regenerálja a sarok kezdődő repedezettségét. Állítólag van egy krém, amit az úton érdemes használni. Puhán tartja a bőrt, nem zsíros és beleivódik a bőrbe. Már csak azért is fontos, hogy ne a zoknit kenegessük. Ha valaki tudja a szer nevét, kérem ossza meg velünk.
Ez lett tehát a hatodik segéderőm.

Biztosan sokmindent fel lehetne még sorolni - én egy dologgal zárnám, talán ez a nulladik segéderő. Ez az alap. Az ami Benned van. Az akarat, az ok amiért elindulsz...

Ez segít abban, hogy nehéz zsákkal a hátadon kilométereket tegyél meg szélben, napon, hidegben vagy bármikor.
Ez a legnagyobb segéderő!