A labamon a vizholyag eg, a hatam faj, de megyek az uton. Ez a nap volt az elso, amikor szabad folyast engedtem gondolataimnak. A Bodegas Irache (borkut) kotelezo megalloja utan, jo tempoban rottam a kilometereket - csak befele figyelve.
54 eves leszek a nyaron. Sok jo es sok rossz dolog tortent velem, csakugy, mint barki massal. Megis vannak olyan tortenesek, melyeket igy vagy ugy, le kell rendeznunk magunkban. Az emberi kapcsolatok alakulasa, a palyam (karrierem?), a jovobe vetett hitem mind-mind itt sorakoznak, hogy szamot vessek azzal: hogyan tovabb?
Ma az emberi kapcsolataimat gondoltam at. Meglepoen tisztan latom a torteneseket, okokat es okozatokat - beleertve az altalam megtett vagy eppen meg nem tett lepeseket. Azt is elismerem azonnal, hogy ez nem biztosan az egyeduli igazsag: ez az en igazsagom, en ezzel tudok egyutt elni.
Ez nem csak a maganeleti, hanem mindazon kort erinto kapcsolatokra igaz, akik fontosak (vagy fontosak voltak), es akiknek fontos vagyok vagy voltam.
A kapcsolatok lenyege, hogy kompromisszumokkal tudjuk egymast elfogadni, ertekelni vagy akar szeretni.
Nyugodt vagyok. Stabil erzelmi es kapcsolati pontok vannak az eletemben. Sok embert ismerek es kedvelek, es viszont is megfelelo szamban erzem ugyanezt.
Del korul megalltam egy fa alatt, korben gabonafoldek zoldelltek, es megebedeztem. Olyan konnyu volt a lelkem, mint reg nem. Sokat fotoztam, meg-meg alltam egy erdekes latvanynal. Abbol pedig szamtalan van az uton.
Nem eroltetem a teljesitmenyt. Ugyan meg az elejen jarok, de neha mar attol felek, hogy vege lesz a varazslatnak. Mert az, hogy delutan teljesen kimerulve megerkezem a szallasra, megis furdes es mosas utan elindulok felfedezni a kisvarost, es 2-3 orat setalok - amugy levezeteskent. Este hol egy zarandokmenu, hol egy sajat keszitesu vacsora zarja a napot - mindegyiknek megvan a hangulata. "Beszelgetunk" a helyiekkel es a zarandoktarsakkal (spanyol, olasz, nemet, amerikai, francia...).
Es masnap reggel ujra elindulok. Az elso meterek meg nehezkesek, aztan minden termeszetesse valik.
Es jolesik olvasni az otthonrol jott leveleket es bejegyzeseket: Mirarol az unokamrol (akinek a neve Csodalatost jelent - igen!), a csalad tobbi tagjatol. Jol esnek a regi ismerosok biztatasai - higgyetek el, meg tudnatok csinalni. Amikor az ember itt van, valami olyan plusz ero keriti hatalmaba, amit eddig nem erzett. Neha nem tudom, hogy vagyok kepes folyamatosan haladni a napon (kb.26 fok volt ma), hegyek kozott 11-12 kg-os zsakot cipelve a hatamon. Mert annyi: a melegbe lekerulnek a ruhadarabok (be a zsakba), es a mai utolso 10 km-re 1,5 liter vizet is kellett vinni. (es majdnem keves is lett).
Az ismeretlenek sem valodi ismeretlenek, hiszen akik olvassak a bejegyzeseket, es hozzaszolnak, hasonloan gondolkodnak - akkor pedig mar nem is vagyunk annyira ismeretlenek egymasnak.
Rendben. Megtaláltad az UTAT!
VálaszTörlésÖrülök!
139 megtett kilométer. Már csak 654 van hátra. Szívedben a megtalált nyugalommal könnyű lesz.
VálaszTörlésBuen Camino Zoltán!
VálaszTörlésAhogy megtalálod Önmagadhoz az utat, úgy érződik az a nyugalom, ahogy egyre biztosabban haladsz a célod felé!
Éppen amikor megérkezel, én elindulok, nem mulatságos? Nyomodban...
Egyébként az UT fejlődéslélektani felosztásához tartozik a készülődés az utra, ami szerintem nem más, mint a magzati időszak---a várakozás izgalma...
Sok szerencsét! Ölel: Kati
Az Út roppant érdekes valami. Vagy megfogja az embert, vagy nem. Akit nem fog meg az képes feltenni olyan kérdéseket, hogy inkább miért nem gyalogolsz el Nyíregyházáig és vissza? Soha nem érti meg mit jelent az Út. Nem tudja milyen érzések, érzelmek, fájdalmak, örömök, gondolatok lepik el az embert, mi dúl lelkében, fejében, hogyan tombol a tejsav a lábában, mennyire fájhat a hát, mit jelent egy makacs vízhólyag, mit jelent menni az Úton? Már írtam, hogy az út mindenkinek sajátja. A zarándok nem közösen megy a többi zarándokkal, hanem emberek mennek abban az időben amikor ő, ugyanarra, ugyanazon céllal. Senki sem tud átvállalni egyetlen lépést, egyetlen fájdalmat, egyetlen döntést sem. Mindenkit másként érint meg az Út, mindenki másképpen éli meg és másképpen küzdi le, vagy békül meg vele. Ez soha el nem vehető élmény, de ezeket már te is tudod.
VálaszTörlésMost néhány napra elhagylak. Babocsai néni Csehországba megy várakat látogatni. Te érted mit jelent ez.
Addig is minden jót, jó utat!
Katalin!
VálaszTörlésSokszor eszembe jutsz utkozben...Nagy elmenyek varnak Rad - csak akard!
Olellk: Zoltan
Az út is relatív, sok energiába kerül egy helyben állni és hajtani magad alatt a földet. Hajtod magad alatt a földet, rajta vagyunk mindannyian, mindannyiunkat mozgatsz, mindnyájunkat érint a tetted...
VálaszTörlés