EL CAMINO spanyol kifejezés - jelentése: AZ ÚT

Mindenki úton van: megszületünk, meghalunk és közben úton vagyunk. Úton van a 80 éves parasztbácsi, aki sohasem hagyta el a faluja határát, és úton van a világutazó, aki reggelente azon töpreng, hogy éppen melyik városban ébredt. Ezekről az utakról nem készíthetők még GPS segítségével sem térképek, ezek az utak belőlünk indulnak és hozzánk érkeznek. És az úton alakulunk, változunk, sírunk és nevetünk, szeretünk és gyűlölünk, erősödünk és gyengülünk, sebeket adunk és kapunk, haragszunk és megbocsájtunk...

Vagyunk néhányan (már ami a világ népességéhez viszonyított arányt jelzi), akik úgy érezzük: be kell járni egy másik utat is, ami fizikailag is jól behatárolható - ez az út az

EL CAMINO


2010. máj. 8.

Cacabelos

Azt hiszem, ma egy kicsit belehuztam. Ha jol szamolom, akkor 33 korul all meg, es, ha hinni lehet a jelenlegi kisvaros hataraba kitett tablanak, akkor belul vagyok a ketszaz kilometeren.

Meg a tegnap esterol nehany szot. El Acebo egy olyan kis gyongyszem, amit csak kitalalni lehet. Hatalmas hegyormok oleleseben kb. 1100 meteren talalhato klasszikus egyutcas telepules, mely termeszetesen a helyi alapanyagokbol epult. Fantasztikus laposkovek vannak, ebbol all a hegy. Megkozelitese jarmuvel egy gyonyoru szerpentinen, vagy ahogy a zarandok erkezik: hegyi osvenyen.
Magat az Alberguet egy olasz hazaspar uzemelteti, a fizetseg "donativo", tehat amennyit gondolsz. Ugyanakkor nagyon keszsegesek, meghivnak vacsorara, tehat minden helyben adva van.
Az este zoldsegkremleves, sultkolbasz, fott bab, paradicsom es paradicsommartas, apritott tonhal, puding vagy joghurt es vorosbor volt a menu. Jolesett, kiados volt.
A vacsora kezdetekor itt is volt parszavas bemutatkozas a zarandokok reszerol (mi a cseh Frantisekkel egy kornek latszottunk a tobbiek szemeben...hja Kozep-Europa). Ezutan felalltunk az asztalnal, megfogtuk egymas kezet, es aki el tudta (akarta) fogadni a kerest, a sajat nyelven elmondta a Miatyankot...


Hatalmas esore ebredtem, ilyen csak a hegyekben lehet. Negy ora korul biztos voltam benne, hogy a helyi idojaras elojelzes nem tevedett (sajnos a hatralevo idore is esot josol). Hat ora korul mozgolodni kezdett a szallas, en het orakor leptem ki az ajton. Az eso nem esett, de nagyon friss es esoszagu volt a levego.
Azt hiszem az eddigi utam egyik legszebb delelottjet eltem at. Leereszkedni a hegyrol, mikozben felkel a nap, a felhok szetoszlanak felejthetetlen elmeny. Megprobaltam fotozni, de a fenyviszonyok miatt lehet, hogy kevesebb latszik, mint amit ateltem. Nem gondoltam volna, hogy Eszak-Spanyolorszagnak ilyen reszei vannak.

Aztan csak mentem es mentem. Jo eroben ereztem magam (az utobbi napok szamos udvozlese is nagyon tud inspiralni), igy ma eddig jutottam. Kis szepseghiba, hogy tiz perccel a megerkezesem elott elkezdett esni ismet. Ez azert nagy baj, mert a ruhak nem szaradnak meg...hajjaj.

Most majd megint lesznek hegyek! Szeretek kozottuk jarni.

1 megjegyzés:

  1. Karai Andrásné2010. május 8. 21:51

    Kedves Zoltán!
    Minden napodat figyelemmel kisérem. Örülök, hogy az egészséged is rendbe jött"remélem".Megértem az Utad szándékát! Veled vagyok minden nap.További kitartást, egészséget, erőt kívánok "ismeretlenül"Neked!
    Én augusztusban indulok.
    Buen Camino!
    Etus

    VálaszTörlés